Az egészséges táplálkozás egyik alappillére, hogy rostban gazdagon kell étkezni. Ez mind szép és
jó, de mik is azok a rostok? Milyen élelmiszerekben találhatók meg? Hogyan segítenek pörgetni az anyagcserét?

Mik az élelmi rostok?

Az élelmi rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni, ezért eljutnak a vastagbélbe, ahol kifejthetik jótékony hatásukat. Kutatások szerint a rostszegény táplálkozás hozzájárul a cukorbetegség, koszorúérbetegség és emésztési problémák kialakulásához.

Minden növényi táplálékban fellelhetők a növényi rostok, melyek legismertebb képviselője a cellulóz. Emellett a hemicellulóz, a lignin és pektin képezik az élelmi rostok csoportját. Ezen anyagok a növényi sejtfal felépítésében vesznek részt és nagy víz- és olajmegkötő kapacitással bírnak.

 

 Két csoportra osztjuk őket:

• Oldhatatlan rostok, ezeket a szervezet enzimei nem tudják lebontani, változatlanul haladnak át a bélcsatornán (a

vastagbélben élő bélbaktériumok részlegesen mégis képesek lebontani ezeket a rostokat, miközben a szervezet számára rendkívül fontos rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő). Jó forrásuk a kukorica, búza, rizs.

• Oldható rostok, melyek a vastagbélben élő baktériumok hatására egyszerűbb vegyületekké alakulnak. Jó forrásuk az aszalt gyümölcsök, hüvelyesek, zab, leveles zöldségfélék.

 

Egészségre gyakorolt hatása

 

Bélfunkció

Élettani hatásuk vízfelvevő és megkötő képességükből ered, aminek révén gyorsítják a bélmozgást, így gyorsítják a salakanyagok áthaladását a bélrendszeren, megakadályozva ezzel a székrekedést és a vastagbélbetegségek kialakulásának kockázatát. Ez a hatás azonban akkor érvényesül, ha a rostbevitellel párhuzamosan a víz bevitele is nő. (erről bővebben itt olvashatsz) A bélműködés javításával, az élelmi rostok az olyan betegségek valamint rendellenességek, mint divertikulózis betegsége vagy aranyér, kockázatát is csökkenthetik, valamint a vastagbél-daganat ellen is kifejthetik védő hatásukat.

A vérkoleszterin

Az oldható rostok megkötik a koleszterin egy részét is, így nem képes a bélből visszaszívódni és részt venni az enterohepatikus körforgásban, ezáltal csökken a vér koleszterinszintje is. Így megelőzvén aszívkoszorúér megbetegedések kialakulását.

A vér glükózszintje

Lassítják a vékonybélből az összetett cukrok felszívódását, megakadályozva ezzel a hirtelen vércukorszint emelkedést. Ez segítheti a cukorbetegeket glükózszintjük kontrollálásában.

Túlzott mennyiségű fogyasztásuk csökkenti a kalcium és vas felszívódását. A túlzott mennyiség rosttartalmú kiegészítések mértéktelen fogyasztásakor fordul elő.

 

Élelmi rost források

 

Élelmi rostot találhatunk gyümölcsökben (körte, eper, szeder, málna, ribizli, narancs), zöldségekben (kelbimbó, articsóka, vöröshagyma, fokhagyma, kukorica, borsó, zöldbab, brokkoli), hüvelyesekben (lencse, csicseriborsó, babfélék), valamint teljes gabonákban (a korpák mindegyike, valamint a zabkorpás gabonapelyhek, teljes és vegyes gabonákból álló kenyerek).

 

 

És végül…

Míg a székrekedés megelőzése, a vér glükózszintjének, valamint lipidösszetételének javítása áll a magas élelmi rosttartalmú étrend előnyös hatásainak előterében, egyéb előnyeiről sem szabadmegfeledkeznünk. Például, mivel a rost a diétában biztosítja a térfogatnövelést, kalóriahozzáadás nélkül vezet telítő hatáshoz; segítve a súlykontrollt.

Annak érdekében, hogy a rostok minden előnyét élvezhessük, fontos, hogy variáljuk forrásaikat étrendünkben. A gyümölcsökkel, zöldségekkel, lencsékkel/borsókkal, valamint teljes gabonákkal tarkított étrend nem csak élelmi rostot, hanem számos egyéb tápanyagot, valamint a jó egészséghez elengedhetetlen élelmi összetevőket is biztosítja.

 

 

 

Forrás:

http://www.eufic.org/article/hu/artid/elelmi-rostok-szerepuk-egeszseges-etrendben/

Pécsi Tudomány Egyetem- A táplálkozástudomány alapjai