Ha fáj valamelyik testrészünk, azonnal kímélni kezdjük, megpróbáljuk minél kevesebbet mozgatni, azt gondolván, majd csak elmúlik magától. A legtöbb ember így van a vállízület fájdalmával is. Azonban, ha nem teszünk semmit a fájdalom ellen, mitől múlna el?

 

Hogyan épül fel a vállízület?

A vállat csontok, szalagok, ínak és izmok alkotják. Ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A vállövet alkotó három csont a kulcscsont (clavicula), a lapockacsont (scapula) és a felkarcsont (humerus). A vállban két ízület található, melyek közösen teszik lehetővé a kar mozgatását.

Egy porcszerű képlet – a labrum – párnázza ki az ízfej és az ízárok közét. Ez a porc segít az ízület stabilizálásában is. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását.

Az említett két ízület rendkívül nagy tartományban mozog, az ízületei tok (melybe a felkarcsont illeszkedik) bő. A felkarcsont fejét szinte csak az ízületi tok és az azt körülvevő izomköpeny (rotátorköpeny) tartja a helyén, ezért itt fordul elő leggyakrabban a ficam. Ízületi kopás azonban ritkán, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, mint a térd vagy a csípő.

 

Melyek a leggyakoribb okai a vállfájdalomnak?

A vállfájdalom okai lehetnek helyben (az ízületben) kialakult elváltozások, vagy más területekről kisugárzóak.

Nyaki gerinc kopásos elváltozása

A fájdalom a nyak mozgatásakor jelenik meg, főleg, ha az érintett oldal felé fordítjuk, vagy az ellenoldal felé döntjük a fejünket. A fájdalom kisugárzik a vállba. A fájdalommal egyidőben, de önmagában is jelentkezhet a kar zsibbadása.

Krónikus feszülés

Oldalra tudjuk emelni a karunkat, de 60-120 fokos szögtől fájdalmat érzünk. Jellemző a heves éjszakai fájdalom. A kiváltó ok egy gyulladás miatti duzzanat lehet, amit a váll területének évek óta tartó helytelen (vagy hirtelen) túlterhelése okoz. A szövetek megduzzadása révén a válltető és az ízületi fej közötti tér olyan szűkössé válik, hogy a benne található struktúrák, pl. inak vagy a nyálkatömlő becsípődnek. A megoldás a gyulladás csökkentése és az ok kezelése. Sokaknak segítenek a hideg- és ultrahangkezelések, valamint a célzott gyakorlatok.

A vállízület kopása

A váll főleg reggel és hosszabb terhelés után fáj. Az ízületi kopás oka lehet korábbi sérülés vagy az évekig tartó helytelen terhelés. A hajlam vagy a már kialakult betegségek, pl. reuma is szerepet játszik. A hideg alkalmazások megfékezik a gyulladást. A megfelelő gyógytorna a szalagok, inak és izmok összhangját, valamint az ízület mozgékonyságát javítja. Fontos, hogy mozgassuk a vállakat, de ne terheljük túl, és erősítsük az izmokat.

Meszes váll

A váll elsősorban a fej fölötti és forgató mozgásoknál fáj. Jellemző, hogy fájdalommentes időszakok heves panaszokkal váltakoznak. A meszes váll látható a röntgen-, és ultrahang felvételeken. Ennek során korábbi gyulladások vagy kisebb sérülések – pl. évekig tartó nehéz emelés – következtében mész rakódik le az ízületben, aminek következésképpen rossz lesz a vérkeringése. A lökéshullám-terápia széttörheti a mészlerakódásokat, a szervezet aztán jobban le tudja építeni ezeket. A megfelelő gyógytorna gyakorlatok javítják a keringést és enyhítik a fájdalmat.

Befagyott váll szindróma

A betegség elég gyakran előfordul 50-60 éves kor körül. Kezdetben a fájdalom jelentkezik, de nem tudjuk pontosan meghatározni a helyét. Később a vállízület mozgástartománya beszűkül, mozgatásra erős fájdalom jelentkezik, mely éjszaka fokozódik. A fájdalom miatt egyre kevesebbet és kisebb tartományban mozgatjuk a vállunkat, így a váll körüli izmok még inkább elvesztik rugalmasságukat, így a karok fej fölé emelése szinte lehetetlenné válik. Ennél a kórképnél is érvényes a „mozgással a mozgásképtelenség ellen” elv, de kizárólag a gyulladásos szakaszt követően és szakértő segítségével. Bővebben

Vállficam

Említettem már, hogy ficam a vállízületben fordul elő leggyakrabban. Ilyenkor a felkarcsont feje kifordul az ízületi tokból. Általában sérülés hatására következik be. Heves fájdalom és kar zsibbadás kíséri. A felkarcsont fejét vissza kell tenni a helyére (szakember végzi), ezután az orvosok gyógytornát írnak elő.

A váll és nyakfájdalom okainak hátterében meghúzódó betegség diagnosztizálása összetett feladat, így azt mindenképp szakemberre kell bízni!

Hogyan segítünk a megelőzésben vagy a kialakult panaszok megszűntetésében?

Láthatjuk, hogy a vállfájdalomnak sok féle oka lehet, én mégis kiemelném a megelőzés szerepét és a betegség kialakulásának okára tekintenék vissza.

Ismert tény, hogy a váll problémák nagy részét a core izomzat gyengeségére, vagy izomegyensúlytalanságára vezethetjük vissza (kivéve az egyoldali túlterhelésből fakadó elváltozások és a külső behatás okozta sérülések). A core izomzathoz hozzá tartoznak ugyanis a lapocka körüli izmok, a lapocka pedig a váll egyik mozgatója. A core izmokról a következő cikkemben beszélek részletesebben.

Tehát, ha váll problémával találkozunk, első dolgunk a lapocka mozgását megnézni, illetve, hogy van-e eltérés a két lapocka mozgástartományában és helyzetében. Fontosnak tartom kiemelni a vállficam utáni időszakot, amikor rendkívül fontos a vállízület körüli sérült képletek helyreállítása, a rotátorköpeny megerősítése és a megfelelő lapockastabilizáció visszaállítása.

Mindezekből kiindulva a programban egy olyan edzéstervet dolgoztunk ki, melyben kifejezetten a core izmok megerősítésén lesz a hangsúly. Ezeken belül pedig minden alkalommal szerepet kapnak a lapocka körüli izmok, és a váll mobilitását megörző gyakorlatok.

 

Forrás:

• http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/10704/felso-vegtag–es-a-vallfajdalom-okai-korkepei
• http://gerinces.hu/2013/05/17/nyaki-panaszok-es-a-vallfajdalom-osszefuggese/
• http://vaczidr.hu/category/vallfajdalom/
• http://www.vital.hu/befagyott_vall_vallfajdalom