Hősök és áldozatok

Írta: Sárai Dávid

2021.08.10.
hősök

Egészen más folyamatok játszódnak le az emberben akkor, ha valami igazán nehéz szituációt önként vállal fel, vagy belekényszerítik. Más a pszichológiája (szájíze), a biokémiája (hormonok,neurotranszmitterek) és így mások a következményei is (depresszió, boldogság).

Ha önkéntesen vállalunk fel valamilyen nehéz dolgot, legyen az egy szituáció, feladat, új tanulmány, vagy bármi, ami sok munkával és nehézséggel jár, az azt jelenti, hogy van egy fókuszunk. A következő blogomban erről fogok írni, hiszen a fókusz meghatározza, hogy mi alapján szervezzük a napjainkat, heteinket, mi alapján választjuk ki a prioritásainkat, mik a céljaink és mi az, ami miatt érdemesnek látjuk felkelni reggel.

Az önkéntesen felvállalt nehéz dolgok velejárói olyan kellemetlenségek, mint maga a döntés felelőssége és az áldozatvállalás. Ezek nem kényelmes dolgok. Azonban érdemes megfigyelni a biokémia és a pszichológia határterületein végzett kísérleteket, melynek alapján kijelenthető, hogy ha olyan szituációba kerülünk, amit még nem ismerünk és végeredményben káosz vesz körül minket e miatt, a megoldási útvonalak keresése közben az idegsejtek új fehérjéket és kapcsolatokat hoznak létre. Pontosan úgy, mint az izom esetében, amit ellenállással terhelve növekedésre tudunk bírni, az agyunk is képes a képességeink, akaratunk és az ismeretlennel szembeni állóképességünk és kreativitásunk bicepszét növeszteni. 

Forrás: https://news.mit.edu/2015/brain-strengthen-connections-between-neurons-1118

Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy az, hogy egyáltalán élünk és ezt olvassuk, annak az esélye közel 0, mert ehhez az volt szükséges, hogy minden egyes felmenőnk sikeresen szaporodjon és ne haljék meg előbb. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évmilliókban nem igazán volt kimondottan barátságos hely ez a Föld, ez tényleg maga a csoda. Az agyunk kb. 400 millió éves múltra tekint vissza és elképesztően sok olyan rejtett képességére derülhet fény, amit az őseink elrejtettek számunkra az agyunk kifürkészhetetlenül komplex terében, de csak vészhelyzet esetén, kifejezetten szorult helyzetben aktiválódnak. Sokan azt hiszik, hogy tudják, hogy mire képesek, de valójában csak nagyon kevesek kerülnek olyan szorult helyzetbe, hogy ez kiderülhessen. 

Forrás: https://rewardfoundation.org/brain-basics/evolutionary-development-of-the-brain/

Ha önkéntesen vágunk bele egy feladatba, akkor hajlandóak vagyunk alárendelni magunkat a tanulás folyamatának és bolondot is csinálni magunkból az első pár alkalommal. Továbbá, a kísérletek során megfigyelték, hogy a próbálkozások során a neurotranszmitterek és hormonok  (dopamin, oxytocin, szerotonin) szintjének emelkedése folyamatosan egyre nagyobb örömérzetet és magabiztosságot hozott létre az ismeretlennel való konfrontáció közben, a céljaik felé haladva.

Röviden: ha valami borzalmasan nehéz, új és ismeretlen dologba vágunk bele, ami összhangban van a céljainkkal, vagy csak fenyeget minket és nem lehet megkerülni, akkor olyan képességekre tehetünk szert, amiket el sem tudunk képzelni és többek lehetünk. Fejlődhetünk. 

Nagyon sok közös a világ népeinek a kulturáiban, hiszen mindenütt előkerül a jó, a rossz és a felsőbb hatalom fogalma. Érdekes azonban, hogy Európától Ázsiáig, még egészen kis, elszigetelt szigeteken is az ismeretlennel való konfrontációt valamiféle hüllővel, kígyóval ábrázolják – ami nem is olyan elrugaszkodott ötlet, hiszen az elmúlt párszáz millió évben ki voltunk téve a kígyók általi fenyegetésnek. A mi kultúránkban ez a sárkány, ami egy olyan hatalmas kígyó, aminek lábai is vannak, szárnya is, áthatolhatatlan páncéllal rendelkezik és tüzet is tud okádni, ha eléggé felhúzza magát. A legtöbb mítoszban a sárkány fenyegeti a népet, és mindig vannak, akik megpróbálnak szembeszállni vele, de csak a hősök képesek legyőzni, akik életüket is feláldozva általában furfanggal, de legyőzik a fenevadat. 

Két választás van, ha egy sárkány ólálkodik a közelünkben. Az egyik, hogy amint lehet, odamegyünk és felvesszük vele a harcot – lehet, hogy barátságos, vagy még egész kicsi és könnyű megölni. A másik, hogy próbáljuk elkerülni és másfelé menni, békénhagyni és remélni, hogy ő is békénhagy minket. 

Napjainkban is vannak sárkányok, amiket inkább meta-sárkányoknak lehetne nevezni. Ilyenek pl. a parkolási bírság, az adóhatósági figyelmeztetés, a szűrővizsgálaton kibukó enyhe eltérések a vérképben, a megereszkedő hájréteg a hasunkon és még sorolhatnám. Ha nem vesszük fel velük a harcot azonnal, a sárkányok egyre csak erősebbek és nagyobbak lesznek. Egy 10.000Ft-os parkolási bírság tíz év alatt egy budai villa értékére növekszik, a kis eltérések a vérkép markereiben pedig eredményezhetik a világ legehezebb pár percét az onkológus orvossal, aki mély empátiával közli, hogy sajnos nincs esély.

Forrás: https://allthatsinteresting.com/dragon-legends

Ha a világban való boldogulásunk és céljaink alapján vizsgáljuk, kétféle megközelítéssel élhetjük az életünket.

Az egyik felfogásban az élet célja és lényege a boldogság és megérdemeljük, hogy boldogok legyünk. Ha ez nem következik be, akkor a körülmények, a társadalom és a törvények a hibásak. A tragédia, a szenvedés és a rosszindulat pedig a társadalom nyomása miatt, mesterségesen kreált dolgok, amit az egyenlőség és a szeretet erejével kell ellensúlyozni.

 A másik felfogásban az élet célja a folyamatos fejlődés és a boldogság egy egyfajta következménye annak, hogy haladunk a céljaink felé. A szenvedés, a tragédia és a rosszindulat a létezés természetes velejárója, amit önkéntesen elfogadunk, felvállalunk és annak keressük a módját, hogy ezt a lehető legjobban tudjuk ellensúlyozni a saját erényeinkkel, tevékenységünkkel. Hitünk és tetteink kölcsönhatásával a közvetlen közelünkben élőkre és a társadalomra is pozitív hatást tudunk gyakorolni, amitől a világ egy jobb hely lehet.

Előbbit profitorientált társaságok és politikai érdekkel rendekező szervezetek sugallják, utóbbit tudományosan is alá lehet támasztani: a biológia, a biokémia, a pszichológia és maga az evolúció szolgáltatja a bizonyítékokat.

Előbb, vagy utóbb, az élet több színterén mindenki szembesülni fog az élet igazságtansalanságaival és a szenvedéssel. Ez törvényszerű, hiszen mindannyian meghalunk és a szüleink, testvéreink és gyermekeink is meg fognak halni. Nem a társadalmunk nyomása miatt, hannem mert ez egy 0 kimenetelű játszma. 

Az egyik úton nem fogadjuk el, hogy a szenvedés és a tragédia az élet velejárója, így találnunk kell valakit, vagy valakiket hibáztatás céljából. Így válunk áldozattá és az elnyomó-áldozat játszmában élhetjük tovább az életünket. Keserűen, felhatalmazva arra, hogy a döntéseinkért ne kelljen felelősséget vállalnunk, hiszen úgy is mindegy, hogy mit teszünk, mindenhogy szenvedésre vagyunk ítélve. 

A Káin és Ábel történet színterére érkezünk ezzel, ahol Ábel Isten kegyeltjeként mindent megkap, míg Káin az erőfeszítései ellenére sem kap megfelelő figyelmet, javakat, tiszteletet és szeretetet. Káin azért öli meg Ábelt, mert eljutott az önsajnálat és a keserűség olyan magas fokára, hogy tulajdonképpen meggyilkolja a saját ideálját. Amikor ez megtörténik, a tudat, hogy megtette és a következmények is olyan terhet rónak Káinra, amit nem tud elviselni sem. Amikor ugyanis a saját ideálunkat döntjük le, nincs többé cél és nincs jelentése az életünknek sem. Ez pedig maga lehet a pokol a Földön.

A másik út, hogy a létünkkel járó szenvedést elfogadjuk, sőt, természetesnek vesszük, amelytől talán még meg is könnyebülhetünk, hiszen a világunk totális igazságtalansága közepette van valami, ami egyformán súlyt mindenkit, kivétel nélkül. Ez a felszabadultság érzés pedig lehetőséget teremt arra, hogy valami olyan célt tűzzünk ki magunk elé, ami ellensúlyozni képes ezt a tragédiát és jelentést ad az életünknek. Ha a felmerülő nehézségeknek és akadályoknak önkéntesen, egyfajta kihívásnak tekintve feszülünk neki, az életünk egyszerre jelentőségteljessé válik. És bár ebben a felfogásban bizony minden tettünkért felelősséget kell vállalni és sokszor elveszíthetünk számunkra fontos dolgokat is, megéri. 

Forrás: Jordan Peterson biblical series https://www.youtube.com/playlist?list=PL22J3VaeABQD_IZs7y60I3lUrrFTzkpat

A világunkban minden folyamatosan változik és aki nem vesz részt a változásban, nem változik maga is, az elveszik benne. A változás szinte mindig jár valamilyen fájdalommal és erőfeszítéssel, közben pedig újabb és újabb nehézségekkel kell szembesülni, amit felvállalhatunk önkéntesen, vagy válhatunk áldozattá és várhatjuk a kompenzációt. De talán nem a legbölcsebb dolog megvárni, ameddig a sárkány kompenzálja az arany iránti igényünket.

Ez is tetszeni fog…

Robotizált fitnesz – szükség lesz-e edzőkre a jövőben?

Robotizált fitnesz – szükség lesz-e edzőkre a jövőben?

Egy nagyon jó felvetést olvastam még talán egy évvel ezelőtt egy funkcionális edzőknek szóló csoportban. Ha jól emlékszem, talán Tanos Bálint volt a poszt írója, de nem vagyok már biztos benne. A fő kérdése a posztnak ez volt: vajon a jövőben is szükség lesz-e...

Állíts a fókuszon 2

Állíts a fókuszon 2

Ezzel a videóval fejeztük be az előző blogot, amit ide kattintva tudsz elolvasni: https://youtu.be/vJG698U2Mvo  Láttad a gorillát? A feladatot elvégzők 60%-a nem látta.  Pedig jól látható, középre fókuszált volt. Ez egy nagyon közismert teszt, rengetegen ismerik,...

Állíts a fókuszon

Állíts a fókuszon

Nagyon sokan vannak, akik azt hiszik, ismerik a világot. Akik abban a fantáziában ringatják magukat, hogy ismerik magukat, a környezetüket és objektíven látják mindezt.  Valójában azonban úgy tűnik, hogy amit a világból látunk és felfogunk, az egy végtelenül pici, az...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük