Állíts a fókuszon 2

Írta: Sárai Dávid

2021.09.07.
fókusz

Ezzel a videóval fejeztük be az előző blogot, amit ide kattintva tudsz elolvasni: https://youtu.be/vJG698U2Mvo

 

Láttad a gorillát? A feladatot elvégzők 60%-a nem látta.  Pedig jól látható, középre fókuszált volt. Ez egy nagyon közismert teszt, rengetegen ismerik, ezért elnézést, ha nyitott kapukat döngettem vele. A kísérlet elsősorban arról szólt, hogy bebizonyítsa:

  • Rendkívül kevés dologra tudunk figyelni
  • Nagyon jól tudunk fókuszálni
  • Még jobban tudunk ignorálni

Ha elviszel múzeumba egy 17 éves kamaszt és egy 40 éves zeneszerzőt, akkor megfigyelhető, hogy ugyanazokat a képeket nézve jelentősen eltér majd az, amit látnak belőle. A 17 éves azt sem érti, hogy került oda és minden pillanatát utálja az egésznek, a zeneszerző pedig nem tudja, hogy zárásig be tud-e telni a látvánnyal. 

Ha belátjuk tehát, hogy a világból csak egy molekulányi részt veszünk észre, és ebből is szubjektíven interpretáljuk a valóságtartalmat, előkerül egy izgalmas kérdés: vajon mi teremtjük a saját világunkat? A válasz részben az, hogy igen.

Az értékrendünk, az ideáljaink, a céljaink, a kapcsolataink teremtik meg azt a világot, amiben mi élünk. Lehet, hogy kívülről nézve a dél-koreaiak szenvednek és a mi értékrendünk alapján érthetetlen az a rendszer, ami ott van, de ha belegondolunk, hogy nem is ismernek olyan szavakat, mint kimerültség és elégedetlenség (a Kim família egyszerűen kiszedette ezeket a szavakat a szótárakból, és amire nincs szavunk, azzal nem is igazán foglalkozunk) és az életük nagy részében semmi mással nem foglalkoznak, mint hogy ne haljanak éhen. Ez embertelen, gondolnánk – ez a természetes és hálásak vagyunk a Kim-eknek, hogy megment minket az amerikai zsarnokságtól, gondolják ők. 

Habár a társadalmunk azon alapszik, hogy az értékrendünk alapja azonos, valójában csak az értékek többsége azonos, a közöttük lévő hierarchia nagyon is eltérő. Nem mindenkinek egyforma fontos a vallás, a gyereknevelés, a család, az őszinteség, a megbízhatóság, stb. 

 

 

Hogy jön ez az egész egy fitneszedző blogjában?

 

Az értékrendünk és az, hogy miképp látjuk a világot, egyénenként teljesen eltérő. Más-más dolgokat tartunk fontosnak és más dolgokat ignorálunk. Azaz más dolgokat látunk és nem veszünk észre, mint mások. Mit jelent ez? Hogy a nagyfokú ignoranciánk tesz minket beteggé, szegénnyé, befolyásolhatóvá, vagy éppen öl meg minket jóval a genetikailag perdefiniált életkorunk előtt.

Habár aki ezt a blogot olvassa, 100%-ig nem tartozik abba a helyzetbe, hogy ne legyen mit ennie az elkövetkezendő 24 órában és nincs is végveszélyben a lakhatása, szinte mindenkinek az elsőrangú fontosságú szempontja, hogy megfelelő anyagi biztonsággal rendelkezzen, vagy legalábbis találjon valakit, aki ezt biztosítja a számára. Kutatások is alátámasztják, hogy bár egyre többet dolgozunk, még a szabadidőnkben is a munkánkon jár az eszünk, a pénzünk vásárlóereje egyre csökken és így egyre többet kell dolgoznunk azért, hogy legyen lehetőségünk saját lakást, autót venni, hitel bevonása nélkül. 

Az jellemző tehát, hogy sokat dolgozunk, bár nem igazán értjük a miértjét és a fogyasztói magatartásunk is afelé tendál, hogy mindent azonnal akarjunk (hiszen a szupergyors internet világában miért kellene bármire is várni). Felpörgött az életünk, amit a túl sok felületes tartalom és a túl kevés fontos pillanat jellemez.

Az értékrendünkben az egészségünk megőrzése és fejlesztése már-már meg sem jelenik. Úgy tekintünk a testünkre, mint egy olyan biztos pontra, mint amilyen pl. Még az elején megemlített edzőterem. Ugyanúgy biztonságban érezzük magunkat benne, ismerjük és azt hisszük, hogy uraljuk, ameddig be nem tör a négy terrorista és nem fogja ránk a fegyverét. Ez az, amikor a rohanó életed egyszerre megfagy, az onkológus néz a szemedbe és a hatásszünet után közli veled, hogy talán pár hónapod van hátra. 

Hirtelen az egész világ összeomlik, mert az addig jól ismert környezetedről kiderül, hogy semmit sem vettél észre az árulkodó jelekből. A jelekből, amik egyre erősödtek, de te ignoráltad, mert ahogy azt láttuk a majmos kísérletben is, ignorálni aztán nagyon tudunk. A te feladatod ott az volt, hogy számold a passzokat, és nem vetted észre, ahogy egy hatalmas gorillának öltözött fickó dübörög a mellkasán, a képernyő közepén. Ugyanígy nem láttad a véres vizeleted, a folyamatos köhögés sem zavart és az, hogy a főnököd hívására felugrott a gyomrod a torkodba, az nem számított, mert pénzt kellett keresned és nem értél rá foglalkozni vele.

Amit fitnesz edzőként üzenni szeretnék, hogy állítsd át a fókuszod úgy, hogy a sok fontos és szeretett dolog közé vedd fel az egészséged is, mint elsőrangú prioritás. Változtass annyit az értékrendeden, hogy a megkeresett pénzed nem sportkipufogók és alufelni, nem túlárazott divatcikkek és főleg nem ezek hitelből történő vásárlására fordítod első körben, hanem arra, hogy átgondold, mit eszel, hogyan alszol, mit teszel az ízületeid és izmaid egészségéért, a szervezeted jelzéseire pedig gyorsan és adekvát módon reagálsz. Nem is próbálkozom azzal, hogy rávegyelek a böjtölésre, a mindennapos sétára, vagy a Podcastok hallgatására, amiket összetéve egy olyan egészséges szokásrendszert építhetsz fel, aminek a hatására instant jobban érzed magad és többet tudsz tenni magadért és másokért, mint eddig valaha – de ha csak annyit elérek, hogy nem eszel többet, mint amennyire szükséged van, eljársz szűrővizsgálatokra, a fájdalmakat pedig nem gyógyszerekkel próbálod elnyomni, hanem megpróbálod kideríteni azok okát, akkor már elértem a célomat.

Összefoglalás

Mit tudunk a világról? Azt, amit tudni akarunk róla. Elsősorban nem dolgokat látunk, főleg nem objektíven, hanem akadályokat és eszközöket. Csak azokat vesszük észre, tudatosan, amik hasznunkra vannak a céljaink elérésében, amit nagyban befolyásol az értékrendünk, hiedelmeink és a társadalmi környezet, amiben élünk. Magyarországon minden 3. ember elhízott és az ország 60%-a túlsúlyos. A mai napig azt üzeni nekünk minden: Fogyassz, sokat, most! Habzsold az életet, keresd a boldogságot, állj ki a jogaidért és éld meg az álmaid. Kevesebb szó esik arról, hogy vállalj felelősséget a tetteidért, ha már tele vagy jogokkal, a boldogságot úgy találod meg, ha haladsz a céljaid felé és hogy az álmok megvalósításához kőkeményen tenni kell.

Az értékrend eltolódása okozza a problémát, ami láthatatlanná teszi a testünk jelzéseit és bár a legtöbben pontosan tudják, hogy amit tesznek, az nem egészséges, ignorálják a testük jelzéseit és kényelmesebb utat választják. Vissza kell illesztenünk az értékrendünk fő prioritásai közé az egészségünk fejlesztését és megőrzését, hiszen a világ összes pénze is kevés ahhoz, hogy minőségi életet éljünk és ne haljunk meg hamarabb, mint azt a genetikai potenciálunk engedné számunkra. 

Ez is tetszeni fog…

Robotizált fitnesz – szükség lesz-e edzőkre a jövőben?

Robotizált fitnesz – szükség lesz-e edzőkre a jövőben?

Egy nagyon jó felvetést olvastam még talán egy évvel ezelőtt egy funkcionális edzőknek szóló csoportban. Ha jól emlékszem, talán Tanos Bálint volt a poszt írója, de nem vagyok már biztos benne. A fő kérdése a posztnak ez volt: vajon a jövőben is szükség lesz-e...

Állíts a fókuszon

Állíts a fókuszon

Nagyon sokan vannak, akik azt hiszik, ismerik a világot. Akik abban a fantáziában ringatják magukat, hogy ismerik magukat, a környezetüket és objektíven látják mindezt.  Valójában azonban úgy tűnik, hogy amit a világból látunk és felfogunk, az egy végtelenül pici, az...

Hősök és áldozatok

Hősök és áldozatok

Egészen más folyamatok játszódnak le az emberben akkor, ha valami igazán nehéz szituációt önként vállal fel, vagy belekényszerítik. Más a pszichológiája (szájíze), a biokémiája (hormonok,neurotranszmitterek) és így mások a következményei is (depresszió, boldogság). Ha...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük